Vitruviustól a Pannonig

Mint történelmi jelentőségű objektum vonulhat be a magyar építészettörténetbe a Zoboki-Demeter iroda frissen átadott irodaépülete, a törökbálinti telken található Pannon Ház. Égett völgy  a terület neve, ahová kilenckarú házat terveztek, ritka koncepció nyomán: nem talmi formalizmus, nem hivalkodó szépészet, nem is az általános modernista „a funkció kialakítja a maga korpuszát” elv vezérelte az alkotókat. Ellenben egy kivételes norvég munkamódszer. Mondhatnám, Vitruvius-i újraértelmezés, ahol középpontban az ember, ő az alfa és az ómega Rousseau-t idéző ideológia, a „vissza természetbe” vágy vezérelte a Pannont, hogy új székhelyét ne a város középpontjába, hanem festői környezetbe, a törökbálinti Égett völgybe telepítse. Nyolchektáros területből csupán 7,55 százalék épült be, lám, akad példa, mikor nem lép életbe a kizsigerelő, telekspekulációs gyakorlat.  Emberközpontú választás, ahol a jó és motiváló irodai légkört szolgálja minden: a natúra közelsége megnyugtatóan és felszabadítóan hat a dolgozókra, a demokratikus, egyterű irodák nélkülözik a felesleges főnöki nyomás élményét, a környezettudatosság alapélménnyé válik.

Építészeti hátterét nézve, pályázati úton kapott rá lehetőséget 2006 tavaszán a Zoboki iroda, hogy felépüljön a győztes terv, mely megformálásában különös, szokatlan arcot mutat. Előképül a norvég anyavállalat, a Telenor fornebui irodaháza szolgált. 3-4 emeletes, keskeny épületegységek, úgynevezett unitok születtek Oslóban, melyek egy íves traktusra kapaszkodnak. Bár Zobokiék befogadóan magukévá tették az északi, épületegységekből táplálkozó stílust, átfogalmazták kialakítását. Megtört szögekkel érintkeznek az egyes traktusok, hosszanti gerinc helyett egy nagyvonalú, közös átriumra fűzve. Így ölt testet a beruházó vállalat tevékenysége, kommunikatív térré avanzsálva a részeket összekapcsoló, központi elemet. Szellős, nyitott közlekedő született, a berlini Gerkan Marg féle Hauptbahnhofhoz hasonló, ahol a legfelsőbb szintről is látszik, mikor lép be és hagyja el valaki a bejáratot, ül le a büfében egy kávéra az elsőn, vagy sétál át egyik szintről a másikra.

Legmeghatározóbb elemekként az emberközpontú és kommunikatív szempontok mellett a környezetbarát és az úgynevezett unitos kialakítás dominált a tervezésnél. A unit elnevezés egy specifikus, tágra szabott munkateret jelöl, 35-40 fős területet, melyen belül megtalálható valamennyi munkavégzéshez szükséges kulcsfontosságú felszerelés. Demokratikus környezet, ahol nincs elzárt, bőrszékes főnöki szoba, és gazdaságosabb, hatékonyabb az eltöltött napi 8 óra. Legtöbben csak a határidők és elvégzendő feladatok betartására ügyelnek, a munkát végezhetik otthonról. Ezért a közel 1500 főnek munkát adó vállalatnál 1300 asztal található és 33 unit, általában fix ülőhelyek nélkül, projekt alapon formálódó, változó csoportok dinamikus kiszolgálására. Egy unit a munkaállomások mellett kávézósarkot, személyes tárolókat, üvegfallal határolt csendes szobát, nyomtatóhelységet és vizesblokkot tartalmaz. Háttérként a zöld képe látszik, az egymástól elszórtan elhelyezett épületegységek üveg falai egész nap természetes fényt és panorámát biztosítanak.
Beosztását és belsőépítészeti megfogalmazását tekintve is számos kérdést és lehetőséget kínált a feladat. Egy irányból érkezik az épületbe minden dolgozó és vendég – a parkolóházból is előbb a felszínre, az épületen kívülre vezet az út, csak a közös bejárat felől közelíthető meg a recepció. Innen nyílik egy Pannon bolt, másik irányba az 1600 négyzetméteres átrium. Konzolos, a Richter épület íves elemére emlékeztető lépcsőház „lebeg” a térben, ez a fő közlekedési csatorna, a liftek mintegy mellékesen a tér távolabbi pontjára kerültek. Innen, az átriumból nyílnak szintenként az egyes unitok, üvegajtókkal határolva. Városszerűen, élelmiszerbolttal, kávézóval, étteremmel, utazási irodával és fitneszteremmel látták el a házat, hogy a távolban élők is megkaphassanak mindent.  A Red Bull londoni irodája, melyben csúszdán tesznek meg egy-egy szintet az alkalmazottak, vagy a Google ping-pong asztalos enteriőrje csak néhány példa a konvenciókat megtagadó, kommunikatív belsőre. Törökbálinton is került csocsó és pingpongasztal a közösségi  térbe.
Felelősségvállalásról tett tanúbizonyságot a Pannon a környezetmérnökökkel közösen tervezett hő használat koncepció nyomán, ez Európa hetedik legnagyobb geotermikus energiaprojektje, a hűtési és fűtési rendszerért föld hőt hasznosító hőszivattyú felel. E mellett a tetőre napkollektorok épültek, a szellőztető rendszer pedig képes visszanyerni a felhasznált hőenergia egy részét. Mindezt intelligens központi vezérlőegység irányítja, mely oroszlánrésszel bír a környezetbarát működtetésben. Videó konferencia használatával kiküszöböli a vállalat az alkalmazottak felesleges utaztatását, autózását és elektronikus dokumentumtárakkal csökkenti a felhasznált papír mennyiségét. A folyosókon elhelyezett szelektív szeméttárolók is arról árulkodnak, itt az alkalmazottak hétköznapi életének része a környezettudatosság, nem csak puszta látszat és vezetői törekvés ennek meghonosítása. Természet és ember szimbiózisát erősíti a természetes anyagok használata, mind a homlokzat, mind a padló kőburkolatában, valamint az „épület a mezőben” koncepció, melynek köszönhetően teljesen megmaradhatott a környező táj flórája és faunája.
Eddigi szétszórt, 9 épületre tagolt működését centralizálta a Pannon e példaértékű beruházással, ahol a művészetnek is maradt hely az amúgy minden pontján akadálymentes térben. Petrányi Zsolt, a Műcsarnok főigazgatója és Kopek Gábor, a MOME rektora kurátori segítségével döntött a Pannon vezetősége az épület egyes térrészeire és kertjére kiírt Pannon Art Projekt elnevezésű pályázatról. Állnak már Kulinyi István képzőművész land art munkái az irodaház körül, hat méter magas, korrodált vas fejprofilok formájában, melyek a kommunikáció és emberközpontúság asszociatív hirdetői. Szirtes János vezetésével e hetekben valósul meg a Ventus Graminis művészcsoport újmédia alkotása, mely a dolgozók által generált mozgások absztrakt képét jeleníti meg az átriumot körbe futó ledfalon. Egyedi minta került a 120 fős auditórium falaira és mennyezetére, impresszív képzőművészeti alkotásként fogja körbe az előadó terét. Az itt látható ornamentika apróbb változata jelenik meg az ajtókon és közlekedő terekben. Általános mecénási „akasszunk a falakra képeket” hozzáállás helyett kimondottan az irodaház belső tereibe és az épületegyüttes tágabb környezetébe létrehozandó, helyspecifikus műalkotásokat kért a Pannon a pályázóktól, melynek eredményeként szerves és következetesen alkalmazott ornamentika, és megoldások biztosítják az esztétikai és technológiai többletet.
Madárperspektívából a legyező vagy madárformára, esetleg szétszeletelt dobos tortára emlékeztető kép – és a szabad, jó hangulatú, emberközpontú, demokratikus szemléletet nézve – bár szokatlan a sziluett, a kialakítás oka, a kivitelezés minősége, a koncepció, egyaránt elégedettséget hagy a nézőben. De az is lehet, hogy a kilencfarkú rókatündér csatangolt a budai hegyekben, Zoboki Gábor meglátta, Turi Zoltán meglőtte, Demeter Nóra hazavitte, Borzák Richárd megsütötte… és lett belőle irodaház.
Szöveg: Szépvölgyi Viktória, Építész: Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda, Fotó: Bujnovszky Tamás nyomtatásban megjelent az OCTOGON architecture&design 2009/7. számában.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.